Az adásvételi szerződés részei, mi mit jelent a szerződésben?

Amennyiben a teljes vételár nem a szerződéskötéssel egyidejűleg kerül megfizetésre, hanem azt részben később fizeti meg a vevő, akkor általában az ügylet során sor kerül ügyvédi letétre is. Ennek leggyakoribb formája, hogy az ingatlan adásvételi szerződéssel egyidejűleg aláírásra kerül egy úgynevezett „bejegyzési engedély” vagy „tulajdonjogról lemondó nyilatkozat” is, amelyben az eladó kijelenti, hogy az ingatlan tulajdonjogáról lemond és hozzájárul ahhoz, hogy a vevő tulajdonjogát a földhivatal bejegyezze.

Mivel azonban az eladó részéről célszerű, hogy az ingatlan tulajdonjogától csak akkor váljon meg, ha a teljes vételár részére kifizetésre került, így ezt a nyilatkozatot a vevő a szerződéskötéskor nem kapja meg, hanem azt az eljáró ügyvéd ügyvédi letétbe veszi és akként őrzi. A letét szabályait általában egy külön letéti szerződés tartalmazza, de előfordul, hogy csak az ingatlan adásvételi szerződés tartalmazza.

A leglényegesebb részlet, hogy a letétből történő kiadás feltétele az legyen, hogy a vételár az eladó részére maradéktalanul megfizetésre kerüljön. Általában az szokványos megoldás, hogy ha a vételár kifizetésre kerül, akkor ezt az eladó jelzi az ügyvéd részére, aki így már kiadja a vevőnek (vagy közvetlenül a földhivatalnak a bejegyzési engedélyt).

Miért előnyös ez a megoldás?

Azért, mert ez mind az eladó, mind a vevő számára biztonságot jelent. Az eladó a teljes vételár megfizetéséig az ingatlan tulajdonosa marad, a vevő pedig ha kifizeti a vételárat, akkor alappal bízhat benne, hogy az ingatlan tulajdonjogát meg is szerzi. Ha az eladó bármilyen ok miatt nem igazolja az ügyvéd részére, hogy kifizetésre került a vételár, akkor ugyanezt a vevő is megteheti az átvételi elismervények, vagy az utalásról szóló banki igazolások bemutatásával. Amennyiben a vevő a vételár megfizetéséhez hitelt vesz fel, akkor hitelfolyósító bankok mindig kérik, hogy a bejegyzési engedély kerüljön letétbe.