A tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feljegyzése vevő javára
Ez a rendelkezés elsődlegesen a földhivatalnak szól. Ha a vevő a vételárat nem a szerződés aláírásakor, hanem azt követően fizeti meg az eladó részére, akkor garanciális okokból célszerű, hogy az eladó az ingatlan tulajdonjogáról ne a szerződés aláírásakor, hanem a vételár maradéktalan kiegyenlítésekor mondjon le.
Ezt alapvetően két jogintézmény valamelyikének alkalmazásával szokás biztosítani, az egyik a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feljegyzésével történő eladás, a másik a vevő tulajdonjogának bejegyzése az eljárás függőben tartásával. Az előbbi előnye az utóbbival szemben, hogy ez a megoldás akkor is alkalmazható, ha a szerződéskötés és a vételár maradéktalan kiegyenlítése között több, mint 6 hónap telik el. Hátránya, hogy ilyen esetben kétszer kell megfizetni a földhivatali eljárás díját.
Ilyenkor a szerződés tartalmaz egy rendelkezést, ami arról szól, hogy a felek a szerződés aláírásával közösen kérik a földhivatalt, hogy a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényét az ingatlan tulajdoni lapjára jegyezze fel. Ez egyben elidegenítési és terhelési tilalmat is jelent, vagyis amíg ez a bejegyzés a tulajdoni lapon megtalálható az eladó az ingatlant sem másnak eladni, sem pedig megterhelni (pl. zálogjoggal) nem tudja.
A szerződés ilyen esetben azt is tartalmazza, hogy az eladó a teljes vételár megfizetésével az ingatlan tulajdonjogáról lemond a vevő javára, és kérik, hogy ha a bejegyzési engedély a földhivatal részére kiadásra kerül, akkor a vevő tulajdonjogát jegyezze be.
BŐVEBBEN A FÖLDHIVATALI ÜGYINTÉZÉSRŐL
A Tovább gombra kattintva többet megtudhat az ingatlan adásvétel során szükséges földhivali ügyintézésről, mint például, hogy mennyibe kerül, mennyi ideig tart...
az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet
27. Tulajdonjog fenntartással történt eladás
32. § (1) A tulajdonjog fenntartással történt eladás tényét az eladott egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet feljegyezni. A feljegyzésben a vevő adatait is fel kell tüntetni.
(2) A feljegyzés hatálya azonos a szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó feljegyzés hatályával.
(3) A tulajdonjog megszerzésekor a vevő (jogutódja) tulajdonjogát az (1) bekezdés szerinti feljegyzés rangsorában kell bejegyezni.